Az állatvédelem közös ügyünk és közös felelősségünk!
Az állatvédelem közös ügyünk és közös felelősségünk!
Quo vadis, állatvédelem?
Nagy sikerrel zajlott le Az állami szervek és a társadalmi szervezetek szerepe, feladata és lehetőségei az állatvédelem területén című online szakmai konferenciánk. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az állatvédelem területén javuló tendenciát mutatunk, de bőven van még tennivaló mind a prevenció, mind az oktatás, mind pedig a szabályozás területén. Bízunk benne, hogy a konferencia segítette az állatvédelem területén dolgozó szervezetek
együttműködését, a közös gondolkodást.
A konferencia nyitóelőadásában Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora az állatvédelem tudományos alapjainak fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az Állatorvostudományi Egyetemen négy éve kötelező tantárgy az állatvédelem, hogy a hallgatók széleskörű ismereteket kapjanak a témában. Szintén a tudományos alapokat szolgálja a z idén január 1-jétől működő Állatvédelmi Központ, amely jogi és módszertani elemző intézmény, ám emellett az edukációra és az ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt fektet. A professzor arról is beszélt, hogy tervezik egy Állatvédelmi Kódex megalkotását, amely egy átfogó, dinamikusan fejlődő és naprakész összegzése lesz az állattartás etikájának. Ezzel kapcsolatban példaként említette, hogy a haszonállatok szállítása állatvédelmi szempontból problémás.
- Az a célunk, hogy Magyarország öt éven belül az állatvédelemben is Európa élvonalába tartozzon - szögezte le előadásában Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos előadásában. Ezen cél érdekében országjáró körúton mérik fel az állatvédelem helyzetét, a helyi tapasztalatokat pedig beépítik a Nemzeti Állatvédelmi Programba. - Nagyon fontos, hogy a program alapjait közösen határozzuk meg – hangsúlyozta. Az eddigi tapasztalatok alapján többek között a kormány pályázati rendszert biztosít az állatmenhelyek számára. Kiemelt területként kezelik az ivartalanítási programot, amelyre szintén pályázati forrásokat biztosítanak majd, illetve a szaporítókkal szembeni fellépést segíti a nemrég hatályba lépett FELIR-rendszer.
Ovádi Péter beszámolt az állatvédelmi konzultáció eredményeiről is. Mint mondta, több mint 262 ezren töltötték ki a konzultációt. Egyetértés mutatkozott a jogszabályi környezet felülvizsgálatában és az ebrendészeti telepek működésének felülvizsgálatában is. Ugyanakkor a pirotechnikai eszközök szabályozása és a cirkuszi vadállatok kapcsán már megoszlanak a vélemények. Ezeket az Állatvédelmi Központ bevonásával vizsgálják majd. Ovádi Péter beszámolt arról is, hogy megalakult az Országos Állatvédelmi Tanács, így a civilek mellett már több szerv is részt vesz az állatvédelemben.
Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központ központvezetője többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a az állatvédelem tágabb értelemben a természetvédelem része, így a jövőnk szempontjából meghatározó terület. A szemléletformálás érdekében egyértelműen minél több szereplő bekapcsolódására, proaktivitásra, megoldáskereső attitűdre és a civilek egységes fellépésére volna szükség. Arra is kitért, hogy az elmúlt harminc évben a jogalkotás nagyon gyors iramban fejlődött az állatvédelem területén, ugyanakkor az emberek attitűdje csak lassabban változik.
Schneider Kinga, a NOÉ Állatotthon Alapítvány vezetője úgy látja, hogy az állatvédelem egyre nagyobb szerepet kap, egyre nagyobb azok száma, akik nem közömbösek a bajba jutott állatok iránt. Mint mondta, azt is tapasztalják, hogy szívesebben kérnek segítséget a civil szervezetektől, mert úgy vélik, a hatóságok csak nehézkesen reagálnak a megkeresésekre. Ugyanakkor Schneider Kinga azt is hangsúlyozta: ők minden esetben arra kérik a bejelentőt, hogy a hatóságoknak is küldjenek jelzést, mert csak így állítható meg az állatkínzás.
Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu társalapítója előadásában azt mutatta be, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit változott az állattartás: a felelős és tudatos gondolkodás egyre inkább utat tör magának, de még mindig van hova fejlődni. Az állatokhoz való minél pozitívabb társadalmi hozzáállást jól mutatja a kutyabarát irodák, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, illetve üzletek gyarapodása.
Szűcsné Mércse Adrienn a vezetése alatt működő Ürömi Állatotthont mutatta be. Hangsúlyozta, hogy náluk nem altatják el az állatokat, a bekerült kutyát rehabilitálják. Ő is az edukáció és az ismeretterjesztés fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, óvodások, iskolások számára rendezett programokkal, családi napokkal mutatják be a gyakorlatban is a felelős állattartást.
Az előadások utáni kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy érzékelhető a változás, egyre többek számára fontos az állatvédelem. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan egyre több probléma is felszínre kerül. A résztvevők a problémák között említették a finanszírozás kérdését: ma a menhelyek az 1 %-os felajánlásokra és magánadományokra számíthatnak, de ez nem biztosít kiszámítható pénzügyi alapokat. Fontosnak tartják a prevenció, az együttműködés és a társadalmi párbeszéd kérdését is. Ezt segíti elő, hogy ma már kormányzati szinten is van gazdája az állatvédelemnek.